Aktualitások

“Piszkos” anyagiak tréning

euro-447214_120

Hogy van Ön a gazdagság gondolatával? Lehet Ön jómódú? Sok munkával, küzdelmek árán, vagy…

Tovább »

Elolvasom az összes cikket

Üzenet

A lehetőség egyik olvasata, hogy „választanom kell”. Dönteni arról, hogy élek-e vagy sem az adott lehetőséggel. Egyes lehetőségek azért jönnek, hogy megtanuljunk nemet mondani, míg mások, hogy bátran és nyitottan a lehetőség irányába lépjünk. Az igazi feladat, hogy megkülönböztessük egymástól a kettőt !


Ha tetszett a honlap, akkor visszavárjuk!
Legyen mosolygós, szép napja!

Mona

Testben lÉlek Fotópályázat

Testben lÉlek fotópályázatot hirdetett 2012 augusztusában a Lelkes Tornastúdió és a Lehetőségek Háza Közösség az MMM Magazin támogatásával. A pályázók olyan saját készítésű képekkel indulhattak, amelyek hangulata kifejezi az egészséges embert, annak mind testi, mind lelki épségét, harmóniáját. A kiállítással egybekötött fotópályázat a nyáron indult CSR programunk egyik első eseménye volt. A Program célja a boldog és egészséges élet megvalósításának támogatása, a fizikai, lelki és szellemi egységének a fókuszba állítása. A pályamunkákból szervezett fotókiállítás ünnepélyes megnyitója október 13-án volt. A képek 2012. december 8-9-én a Testben lÉlek Családi Hétvégén is kiállításra kerülnek és így megtekinthetőek élőben is.

Köszönjük a pályázaton indulóknak az érdekes meglátásokat és gondolatokat megjelenítő szép fotókat. Gratulálunk minden  díjazottnak!

Nyerteseink:

Első helyezett: Molnár László
Pályamű címe: Repülés
Az alkotó gondolatai a Testben lÉlek szellemiségéről: A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. (Szent-Györgyi Albert)

 

 

 

Második helyezett: Pigniczki Péter
Pályamű címe: Vigyázok rád
Az alkotó gondolatai a Testben lÉlek szellemiségéről: Szia Apuci! Ugye emlékszel amikor alig két évesen már vittél ki a pályára? (persze, hogy emlékszel, hiszen te mesélted) Alig vártam, hogy hazaérj és menjünk ki a pályára. Amikor először ütögettem a labdát, amikor először ütöttünk közösen, amikor elgurult a labda, amikor megkérdezted, hogy be van-e húrozva az ütő ha félreütöttem, amikor fáradt voltam és inkább labdát szedtem volna és nem tudtam túljárni az eszeden mert úgy gondoltam addig is pihenek, te akkor is tudtad hányadán állunk. Már kamaszodtam amikor beálltam edzést tartani és átéreztem micsoda munka fenntartani a gyerekek érdeklődését, figyelmét, a játék adta keretek között tartani élvezni a játékot. Ekkor kezdtem el megérteni nekem miért kellett többet futnom mint a többieknek, miért kellett futnom akkor is ha fáradt voltam. Ahogy nőttem úgy találtam meg korábbi kérdéseimre a válaszokat.

Többször is megkérdeztem magamtól vajon miért nem dicsérsz többet. Vajon a többiek ügyesebbek? Most már tudom, hogy azt akartad, hogy ne bízzam el magam, ugyanakkor önbizalmam is legyen. A pályán egyedül állok, ha elrontom nincs kit okolnom magamon kívül. Sikerülhet is ha megfelelően állok hozzá. Ha akadállyal nézek szembe, nekimegyek. Ha fennakadok, újra nekimegyek. Mindig egy kicsit egy kicsit nehezebb megpróbáltatások elé állítottál. „Játssz úgy mint eddig, csináld jól amit tudsz!” –ezt mondtad. Bíztál bennem, bíztál benne, hogy meglátom a pályán, hogy mit kell csinálni és tudom magamra számíthatok. Így tanultam meg egy idő után a te szemeddel nézni.

Tanultam alázatot a sport iránt. Volt olyan versenyem amelyiken megláttam az ellenfelem aki akkorát ütött, hogy lyuk maradt utána a salakban és szinte feladtam az első szettben, majd elkezdem olvasni a játékát s megfordítottam a meccset. Volt akit lenéztem és simán megvert. Meg kellett tanulnom kezelni a vereséget. Jobb gyerekként megtapasztalni és feldolgozni mint először felnőtt fejjel találkozni vele. Most már tudom, hogy a könnyű sikerek elbizakodottá tehetnek, ugyanakkor sikerélményekre és elismerésre is szükségünk van. Megtalálni a kettő közötti egészséges egyensúlyt is csak úgy lehet ha mindkettőbe belekóstolsz. Tudom te is sokat tanultál velem és jobb edző lettél általam. Serdültem amikor abbahagytam a versenyzést s elkezdtem a magam élvezetére teniszezni. Ekkor is tanultam, szívvel-lélekkel teniszezni, nem azért játszani mert valaki mondja, önmagamért, a játék kedvéért. Amikor az egyetemen az első vizsgákon megbuktam, visszajöttek az ismerős érzések, ismerős helyzetek. Nem probléma, fel kell állni, menni kell tovább. A pótvizsgára már tudtam mit kell tennem. Mikor kiváló oklevelet szereztem, láttam milyen büszke voltál rám.

Tudod Apuci, a bátyámmal mi mindig úgy éreztük, hogy nekünk helyünk van a pályán, helyünk van ebben a körben. Olyan barátságok születtek amik a pályán kívül is folytatódtak. Azt szeretném, hogy ha lesznek gyermekeim, ők is így nőjenek fel, tanulják meg ők is ezt az ÉLET-játékot. Puszi

Detti

Harmadik helyezett: Bihari Barbara
Pályamű címe: Repülni szárnyak nélkül…
Az alkotó gondolatai a Testben lÉlek szellemiségéről: A legfontosabb a lelki épség. Ha a lelkünk nem kiegyensúlyozott, akkor fizikailag is rosszul vagyunk. Így törekedni kell a lelki egyensúlyra. Ha a lelkünk boldog akkor szárnyalni tudnánk mint ezen a fotón. Hogy ezt megtartsuk, elengedhetetlen az, hogy tudjunk kikapcsolódni és pozitívan lássuk a világot.

 

Közönségdíjas pályamű: Verbőczi Orsolya
Pályamű címe: Az ember és a természet harmóniája
Az alkotó gondolatai a Testben lÉlek szellemiségéről: A környezeti elemek: a talaj, a szél/levegő minősége/tisztasága és a nap sugárzásának erőssége befolyásolják az ember állapotát. Ezen a képen látható az ember harmóniája a természettel. Ez az a hely, ahol az ember élvezheti a nyugodt környezetet, meditálhat, és jól érezheti magát. Fontos, hogy az ember találjon egy olyan helyet, ahol ő nyugodtan ki tud kapcsolni és relaxálni és feltöltődni, ez fontos az ép lélekhez.

 

A Lelkes Torna különdíjas pályamunkája: Molnár László
Pályamű címe: Küzdelem
Az alkotó gondolatai a Testben lÉlek szellemiségéről: A sport a test útján nyitja meg a lelket. Szent-Györgyi Albert. Fejleszti a gondolkodást.

 

 

 

A Testben lÉlek Fotópályázat MMM Magazin szerkesztőségének kedvenc pályaműve: Orosz Boglárka
Pályamű címe: Boldog hétköznapok
Az alkotó gondolatai a Testben lÉlek szellemiségéről: A kép főhőse a nagypapa, aki unokájával az elszökött csalafinta eb nyomába ered. Az ősz férfin bár nyomott hagyott az idő, úgy tűnik, ő ebből mit sem érez. Gyermeki szívvel éli meg a hétköznapi kaland gondtalan örömét. Mert ugyan mi rossz lehet egy kis kergetőzésben? Erőnléte nem akadályozza meg abban, hogy üldözőbe vegye a kutyát. Fizikai vitalitását talán az egészséges étrendnek köszönheti, de lelke másból táplálkozik: belül ma is gyermek még, és képes az apró dolgoknak örvendezni. Egy délutánnak az unokájával, egy kutya csíntalan szökésének. Az egyszerű hétköznap örömeinek. Mindez pedig átsugárzik a környezetére, s aki akkor arra sétált, őket látva maga is harmóniát érzett.


A fotópályázat pályamunkái megtekinthetőek a Lehetőségek Háza Facebook oldalunkon.

 

 

Keresel valamit?

Heti friss

Hívjam vagy ne hívjam? – ez itt a nagy kérdés

balloon-1046658_120

Előző írásomban megígértem, hogy néhány gondolattal érkezem ezen a héten azzal kapcsolatban, hogyan is…

Tovább »

Elolvasom az összes cikket

Hírlevélre feliratkozás

Everydance táncstúdió
show
 
close