Aktualitások

2017. május 21. Hársbokor-hegyi túra – Mozgással az életörömért!

forest-682003_120

A Buda-hegységben egy csodás túrával indítottuk az idei kirándulásainkat. Jó kezdet, még jobb folytatás…

Tovább »

Elolvasom az összes cikket

Üzenet

A lehetőség egyik olvasata, hogy „választanom kell”. Dönteni arról, hogy élek-e vagy sem az adott lehetőséggel. Egyes lehetőségek azért jönnek, hogy megtanuljunk nemet mondani, míg mások, hogy bátran és nyitottan a lehetőség irányába lépjünk. Az igazi feladat, hogy megkülönböztessük egymástól a kettőt !


Ha tetszett a honlap, akkor visszavárjuk!
Legyen mosolygós, szép napja!

Mona

Segítsünk….

2017. január 25.

unity-1917780_120Azon töprengtem, hogy miről is írjak ezen a héten. Sokunkat sok minden foglalkoztat, az olimpia szervezése, vagy nem szervezése, az új amerikai elnök első intézkedései, adóhivatalnak küldött provokatív adóbevallás, de nagy valószínűséggel időről időre többünknek az olaszországi tragédia körül járnak a gondolatai.

Az elmúlt hetemet a hozzászólások megismerésével töltöttem. Látni szerettem volna az emberi valóságot. Nem, amit a média mutat nekünk, – függetlenül attól, hogy azt hitelesnek érzem vagy sem – hanem magunkat. Hogyan is reagálunk arra, ami történik velünk, vagy másokkal a világban.

Egyáltalán mi az a történés, ami eléri a figyelemküszöbünket és valamilyen reakciót ki tud váltani belőlünk. Már önmagában ez sem volt tanulságoktól mentes, de az igazi felismeréseket, és az ezekhez párosodó időnkénti döbbenetet, elkeseredést, tanácstalanságot a hozzászólások természete hozta meg.

Elhűlve tapasztaltam meg, hogy még a borzalmas tragédia kapcsán is olvastam az empátia teljes hiányával megírt megjegyzéseket, vagy éppen a facebookon való együttérzést lekicsinylő véleményeket azokról, akik profilképeik megváltoztatásával mutatták ki szolidaritásukat, de láttam számos együtt-érző megnyilvánulást és segítségnyújtást is.

Úgy érzem, hogy oly híján vagyunk már magának az empátiának is, így rá kellett döbbennem, hogy már nemcsak a fizikai segítségnyújtás ritka, hanem maga az empátia is hiánycikk. Éppen ezért én már annak is örülök, ha néhány együtt-érző szót, vagy gesztust látok magam körül.

Nem véletlen, hogy egyre több embernek kell megtapasztalnia az elszigetelődést, az elmagányosodást, és az emberi közönyt, sőt továbbmegyek a gyűlölködést. Empátia nélkül nincs összetartó közösség, valódi segítségnyújtás és békés világ. Ha az emberiségből kikopik az empátiás készség, akkor nem marad más, csak a versengés, az agresszió, a gyűlölködés, jobb esetben a közöny.

Így én úgy döntöttem, hogy a héten szeretnék azért tenni, hogy az empátia újra szárba szökjön. A változás fuvallata….

Sokan összekeverik az empátiát és a szimpátiát. Az empátia kapcsolódásra, segítségnyújtásra sarkall, míg a szimpátia távolságtartásra, végső esetben közönyre. Ahhoz, hogy empatikusak tudjunk lenni, négy készségünkre kell támaszkodnunk:

  1. Képesek legyünk nézőpontot váltani, és a másik történetét, létét a fókuszba helyezni.
  2. Ítéletmentesen tudjuk a másik helyzetét látni.
  3. Fel tudjuk ismerni a másik érzéseit (erre csak akkor vagyunk képesek, ha mi magunk még érző lények vagyunk)
  4. Majd ezeket az érzéseket vissza is tudjuk tükrözni (ehhez kell, hogy fel tudjuk vállalni az érzelmek kimutatását is).

El kell szomorítanom Önt, kedves olvasó! Ugyanis, ha bármelyiknek híján van, akkor Ön nem empatikus sem a környezetével, sem önmagával, és akkor biztos, hogy tele van/lesz érzelmi frusztrációval, vagy ürességgel az élete! Jöjjön itt egy kis film, ami segít tükörbe néznünk az együttérzési képességünkkel kapcsolatban.

Mit tehetünk, hogy fejlesszük az emberiség fennmaradásához szükséges egyik fontos képességünket? Az érzelmeket fókuszba helyező csoportterápiába, egyéni terápiás folyamatba jelentkezhetünk, hogy feldolgozzuk azt, amiért érzéketlenné váltunk! Együttérzést készségfejlesztő tréningen nem lehet megtanulni, ehhez gyógyulásra van szükség! Miért írom, hogy szükség?

Mert bizony érzelmei megélése, kimutatása, a másik ítéletmentes megélése, azaz empátia nélkül, nincs és nem is lesz boldogság és békesség sem a saját környezetében, sem a világon!

Engedjék meg, hogy ezen írásomat a segítségnyújtás felé kanyarodva fejezzem be.

A buszszerencsétlenség okán szakemberek garmadája kidolgozott egy nyilvános szempontrendszert arról, hogyan érdemes a gyermekekkel erről a tragédiáról beszélni – mert bizony beszélni kell és nem hallgatni! Az iskolapszichológusok módszertani bázis facebook csoportja közreadta ezt az anyagot azzal a kéréssel, hogy juttassuk el minél több osztályfőnökhöz, tanárhoz. Szeretnék ebben segíteni, így elérhetővé teszem a honlapomon: Tematika a tragédia feldolgozását segítő beszélgetéshez.
Az elkészült anyag a szülőknek is jó segítség a témáról való beszélgetéshez.

Továbbá az adományom megküldése mellett szeretném támogatni az Ökumenikus segélyszervezet munkáját azzal is, hogy megosztom a honlapjukat, és bátorítom Önöket arra, hogy segítsenek ma, és amilyen gyakran csak tehetik! A megosztott honlapon célzottan, akár a buszbaleset érintettjeinek is segíthetnek azzal, hogy néhány kávéról, sütiről, mozijegyről lemondva pénzügyi támogatást nyújtanak embertársaiknak!

Köszönöm…..

Kisnémet Mónika

Keresel valamit?

Heti friss

Hívjam vagy ne hívjam? – ez itt a nagy kérdés

balloon-1046658_120

Előző írásomban megígértem, hogy néhány gondolattal érkezem ezen a héten azzal kapcsolatban, hogyan is…

Tovább »

Elolvasom az összes cikket

Hírlevélre feliratkozás

Everydance táncstúdió
show
 
close